Egy kis segítség.. :D

A dualista Magyarország korában, minden épűlt, bővült fejlődött. Az 1867-es kiegyezés megteremtette azokat a feltételeket amelyek szükségesek voltak a gazdasági növekedés megindulásához. Magyarország és Ausztria között eltörölték a vámhatárt. Ez segítette a mezőgazdaság exportját. Sorra születtek az ipartámogató törvények. Az állam irányításával zajlottak a folyók szabályozása, a Duna nemzetközi viziuttá vált. Fiume kikötőjéből megindúlt a tengerhajózás is. Támogatást kapott a vasútfejlesztés is, amelyet Baross Gábor valósított meg. Államosították a legtöbb vasútvonalat, így európai színvonalú lett a magyar vasótvonalhálózat. Az építkezések új munkaerőket hoztak létere, így megélhetést biztosítottak az embereknek. A bankok már nem csak hiteleztek, hanem tőkebefektetésekkel nagyobb részvénytársaságok résztulajdonosai lettek. A mezőgazdaság fejlődése nagy lendületet vett. Nőtt a termelékenység, a vetésforgónak, a műtrágyának és a fajtanemesítésnek köszönhetően. Elterjedtek a cséplőgépek, a többi gép fejlesztése a háttérbe szorúlt, mert olcsó munkaerő tömegesen állt rendelkezésre. A leglátványosabb fejlődés az ipar területé volt a leglátványosabb. Gyarapodott a nagyvállalatok száma, a kisipar is jelentős volt. Budapest az 1800-as évek végére a Európa egyik legjelentősebb malomipari központjává vállt. A nehéziparban a bövülő szénbányászat a vaskohászat és a gépgyártás adta. Jelentős nehézipari központok jöttek létre: Budapest, Nógrád, Borsod, és Dél-Erdély térségében. Ganz gépgyár, Láng gépgyár, Óbudai hajógyár. Budapest 1873-ban jött létre, Buda, Óbuda és Pest egyesülésével. Ezután a város fejlődése felgyorsúlt. A népesség gyorsan nőtt. 1914-re megközelítette az 1millió főt. Ekkor épült az operaház, iparművészeti múzeum, parlament. A dualista korszak volt Magyarország legjelentősebb gazdasági fejlődése.