Egy kis segítség.. :D

A szabadság harc bukása után magyarországon egy kérdés merűlt fel: Hogyan tovább?
Haynau 1849 október 6-án parancsot kapott a megtorlásra, és Aradon kivégeztette a szabadságharc 13 tábornokát, Pesten pedig batthányi Lajost, az első magyar kormány miniszterelnökét. Az uralkodó visszatért a forradalmak előtt alkalmazott abszolutista kormányzáshoz. Ezt Bach korszaksznak nevezték. Átalakúlt a közigazgatás, leválasztották Erdélyt, Horvátországot, és a délvidéket, a fenntmaradó területeket kerületekre osztották. A közigazgatás a hivatalok központi igazgatása alá kerűlt. Osztrák mintára építették ki a közigazgatást, így a német nyelvet is bevezették. A Magyarokban ez ellenszenvet váltott ki, így részt vettek minden olyan tevékenységben amely ausztria gyengítését eredményezhette. Ennek a mozgalomnak Kossuth Lajos volt a legaktívabb személyisége. Az ország többsége a passzív ellenállást váalsztotta: nem vállalt hivatalt, nem fizetett adót. E politika vezéralakja Deák Ferenc lett. Az 1850-es évekre külpolitikai harcok és anyagi csőd nehezítette ausztria helyzetét. Ferencz József menesztette Bach-ot majd kibocsátott egy alkotmány tervezetet, de ezt Deák Ferencék elutasították. Feloszlatták az országgyűlést, és Ferencz Józef visszatért az abszolutizmushoz, de nem erőszakos módszerekkel. Ez volt az átmeneti korszak. A kérdés az volt, hogy lehet olyan kompropisszumot kötni, hogy megmaradjon ausztria nagyhatalma, de biztosítva van Magyarország önállósága is. Ebben az időszakban írta meg Deák Ferenc 1865-ben a húsvéti cikket, aminek a lényege, hogy a magyarság hajlandó engedni a 48-as engedni a közös külpolitika a közös védelem és a a közös pénzügyek tekintetében. 1866-ban a Königgrätzi csatában vereséget szenvedő Ausztria a megegyezés felé hajlott. 1867-ben kinevezték Andrássy Gyulát magyar miniszterelnöknek, majd az országgyűlés elfogadta a kiegyezési törvényt és megkoronázták magyar királlya Ferencz Józsefet..