Egy kis segítség.. :D

A felvilágosodás kora: 17.sz. Az emberi megismerés két útja:
Tapasztalat = empíristák - angolok (Francis Bacon, John Locke, David Hume) Módszer: indukció: sok egyes tapasztalatból általánosít.
Gondolkodás = racionalisták - franciák (Descartes) Módszer: dedukció: sok általánosból következtet az egyedire.
Ezek után: 18.sz. -új gondolkodási magatartás, -józan emberi ész szabadsága, -kritikai gondolkodás, -minden társadalmi baj oka a tudatlanság. Legfontosabb: Enciklopédia: szerkeztője: Diderot, tudósok, írok alkották a szerzőket: Montesquieu, D'Alambert, Voltaire, Rousseau. 1.tudományok, 2.művészetek, 3.mesterségek értelmező szótára. 32 kötetes. Politikai viták: A világ keletkezésére nincs magyarázat: Deista felfogás - Isten megteremtette a világot, de nem avatkozik bele.
-----------------------------------
A Klasszicizmus: A barokk kort követő korszak, 17-19 sz, nyugalmat,bölcsességet sugall, gyakran ókori motívumokra épül, stílusa fennkölt, változatos, írtózik miden féle durvaságtól, antik művészet a mintája, filozófiai alapja a racionalizmus(ésszerűség) Cogito ergo sum: Gondolkodom, tehát vagyok, uralkodó tekintély,
vezető műfaj: dráma. alapelvei: illendőség, mértéktartás, valószerűség. 3-as egység: idő,tér,cselekmény
Nicolas Boileau: ars poetica Pierre Corneille: Francia klasszicista dráma megteremtője
Janzenizmus: katolikus irányzat, predesztinácios elv(sors) , szigorú szabályok híres: Jean Racine: ókori témáji vannak, ifigéria, drámáinak cselekménye egyszerű, szókincse nem bő,
Moliere: célja a nézők megnevettetése, művei: Don Huan, Mizantrof, Fösvény, Képzelt beteg, Tartüf (1664)
Komédia: értelemhiány - lelepleződik, szereplői átlagosak, valószerűtlen fordulat, tulzás, karikatizmus, cselszövés, a megoldás pozitív.
----------------------------------
Anglia: 18.sz. Stuartok uralkodásának vége. individualizmus: egyéniség elismerése
Empírizmus(tapasztalat) jellemző angliára. Fejlődés: természet, tudományok, megismerés városfejlődés - London irodalmi kávéházak nyilnak. metszénás rendszer: az író annak ír aki fizet. Alexander Pope: tanköltemények
Tanulás, oktatás előtérbe kerül, pamflet: gúnyirat híres: Johnatan Swift
Prédikáció fejlődése. Gruppsteet: időszaki sajtó, irodalom a nép számára, Újságírás: The Tatler, Spectator
Kedvelt műfajok: színdarabok, regények (Daniel Defoe - Robinson Crusoe)
Utazási regény: (Jonathan Swift - Gulliver) 1426-ban írta, gyermekkönyvé szelidítették, a világirodalom legnagyobb szatérája: Ábrázolásmód a komikus hiba erősen kritikus bemutatása, a leleplezés szándékával. A szatíra a hangos ítélkezés fölényes elutasítás eszköze. Gúny. módszerei: torzítás, túlzás, realisztikus arányok megváltoztatása.
--------------------------------
A francia filozófus írók:   Montesquieu (1689-1755) Perzsa levelek, műfaj: levélforma főbb műve: A törvények szelleme (1748) Ebben az író saját jogi, bírói tapasztalatait használja fel.
Voltaire: (1694-1778) Deista volt, Főbb műve: Candide
Rousseau: (1712-1778) Voltairel kölcsönösen tisztelték egymást, de volt vitájuk is. gondolkodása: szabadság
Diderot: (1713-1784) Enciklopédia
-------------------------------
A német klasszika: Meghatározó alakja: Goethe (1749-1832) Stílusai: Klasszicizmus, rokokó, romantika.
Legmeghatározóbb, leghíresebb műve: A Faust: 1773-tól majdnem élete végéig írta.Műfaja: emberiségköltemény Témája: Az ember életútja, Az emberiség belső fejlődése.

Friedrich Schiller: (1759-1805) 10 évvel volt fiatalabb goethenél, lázadó magatartás, zsarnokság, gyűlölet, sok nélkülözés, 1789 Jénai egyetem történelem professzora, 1790 feleség - Charotte Von Lengenfeld
1794 Horák folyóirat - közös munka Goethével
1805 tüdőbaj, meghalt. művei: Haramiék(1781) Ármány és szerelem (1784) Don Carlos (1787) téma: német alföldi szabadságharc 5 évig írta, Stewart Maria, Tell Vilmos
Versei: Művészetek (1789) emberi esztétika neveléséről, Örömhöz(óda) szeretet, testvériség, barátság
Tanulmányai: Történelem, Esztétika