Egy kis segítség.. :D

1867-ben a kiegyezéssel megalakult az Osztrák-Magyar-monarchia. Az új állam dualista, azaz kétközpontú alkotmányos monarchia lett. Az alkotmány szerint a két ország állami és közigazgatási irányítása egymástól független. Mindkét országot Ferencz József irányította Ausztriában császárként, Magyarországon pedig királyként. Közös minisztériumok alakultak: külügy, hadügy, pénzügy. A monarchia közös hadserege a KuK volt azaz a Kaiserlich und Königlich császári és királyi hadsereg, melynek főparancsnoka Ferencz József volt. A kiegyezés rendezte a két ország belpolitikai és gazdasági kapcsolatait is. Közös vámterület és valuta mellett biztosították a munkaerő és a tőke szabad áramlását. Megállapították a közös ügyek finanszírozását azaz a quvótát. 70 - 30%-os volt a részesedés Ausztria javára. A kormánypártok elfogadták a kiegyezést, az ellenzék pedig nem. Ez volt a legfőbb választóvonal a kor politikai életében. Az 1860-as években a Határozati később függetlenségi párt, amely elutasította a kiegyezést és teljes fügetlenséget akart. A Balközéppárt is elutasította, de mérsékelten. A Felirati pártból alakúlt Deák párt a dualizmus első kormánypártja. Vezéralakja Deák Ferenc melett Andrássy Gyula volt.  1875-ben meggyengűlt a párt és egyesült a balközéppártal és Szabadelvű pártnéven hozott létre egy erős kormánypártot. 1875-1890ig Tisza Kálmán volt az ország miniszterelnőke. Kormányzása alatt korszerűsítették a megyéket, a városokban felállították a rendőrséget, az egészségügyi ellátás, és a postai szolgáltatást fejlesztették.
A kormánypárt és az ellenzék között egyre nagyobb lett az ellentét. A kormánypárt támogatta a hadsereg fejlesztését, az ellenzék nem. 1913 Tiszta István let az ország miniszterlenöke, és elfogadtatta a hadsereg fejlesztését.