Egy kis segítség.. :D

Rendi országgyűlés (diéta) : Az uralkodó hívhatja össze, adók és törvények megszavazása, az országgyűlés hivatalos nyelve a latin, Pozsonyban

Alkotmányos monarchia: olyan államforma, ahol a király hatalma a parlament által elfogadott alkotmányban van megírva.

Alkotmányos monarchisták: Az alkotmányos monarchia hívei, de nem bíztak a királyban, a király nem működött velük együtt.

Alkotmányozó nemzetgyűlés: A francia forradalom törvényhozó testülete, ők fogadták el a kiváltások eltörlését, az emberi és polgári jogok nyilatkozatát és az 1791-es alkotmányt

Emberi és polgári jogok ny.: 1789. Polgárság és nemesség általá kiadott kiáltvány, minden ember jogilag egyenlő, 4 alapjog: -szabadság, -tulajdon, -biztonság, -zsarnoksággal szembeni ellenállás, népfelség elve: a nép választ más nem szólhat bele, minden megtehető ami másoknak nem árt, amit a törvény nem tilt, törvények szerint vád alá helyezni valakit, írászabadság, szólásszabadság, sajtószabadság, vallásszabadság, gondolatszabadság,

Pragmatica Sanctio: 1722-23: A Habsburg házat fiúágon kihalás veszély fenyegette, belső örökösödési szabály, biztosította leányágon öröklést, magyar rendek is törvénybe iktatták, a két birodalomfél csak együttesen öröklődhet, magyarország rendeken belül önálló

Helytartótanács: A törvények és rendeletek végrehajtása, irányította a magyar közigazgatást, hadiadó beszedése, felügyelte az oktatást, vallást, elnöke a nádor, 10 főúr, 8 nemes , 4főpap

Kamara: feladata kincstári birtotkok, bányák, pénzügyek intézése, székehelye Pozsony

Kancellária: a királyi rendeletek, leiratok továbbítása a helytartótanács felé, székhelye Bécs

Rendi dualizmus: Az uralkodó és a rendek együtt kormányoznak,  királynak felségjog ő kezébe maradt a had, pénz és külügy irányítása, a rendek akarata az országgyűlésen és a vármegyékben érvényesűl.

Csonka társadalom: Olyan társadalmi szerkezet amelyből valamelyik réteg hiányzik, nincs nemesség, jobbrészt jobbágyság van.

Belső vándorlás: Kedvezőtlen természeti adottságok miatt vándoroltak el

Szervezett betelepülés: szabad földterületek, magyar nemesség saját birtokaik megművelésrése hívták őket az állam is támogatta, katolikus németeket (svábokat) többségükben

Viet et sanguinem!: Életünket és vérünket! Az 1740-es országgyűlésen ezekkel a szavakkal álltak ki Mária Terézia mellett.

Védvámrendszer: 1754-ben megadóztatták a nemességet és a papságot a lajtántúlon, a zsoldos hadsereget egységes hadsereggé fejlesztették. 1754-ben vámrendelet: magyarország külön vámterület így meg tudta adóztatni.

Jobbágyvédelem: (Urbárium): A majorsági földeken robot volt, amin nem volt adókötelezettség így Mária Terézia 1764-ben rendeletben meghatározta a jobbágyi szolgáltatásokat, heti egy nap igás vagy két nap gyalogos munka.

Ratio Educationis: 1777-ben rendeletben szabályozta Mária Terézia az oktatást. Nem mnodta ki az általános tankötelezettséget, de támogatta 6-12 évesek iskolába járását, történelem természettudomány és német nyelv tanítása.

Felvilágosúlt abszolutizmus: 1764 után rendeletekkel irányította az országot Mária Terézia, bevonta a főnemességet a hadsereg irányításába, Theresianum létrehozása.

Kalapos király: Nem koronáztatta meg magát, így nem kellett figyelembe vennie a magyar törvényeket.

Türelmi rendelet: 1781. Közjó szolgálata, szabadabb vallásgyakorlatott biztosított, növelte az állam befolyását az egyház felett, feloszlatta a szerzetes rendeket kivéve a tanítási és betegápolással foglalkozót.

Jobbágyrendelet: 1784 erdély parasztfelkelés miatt. Megszüntette a jobbágy elnevezést, szabadon költözhettek a parasztok, mesterségeket tanulhattak, örökíthették javaikat, telkeikről a földesúr csak törvényes indokkal űzhette el őket.

Nyelvrendelet: 1784. Latin helyett németet tette a hivatalos nyelvvé Magyarországon, az oktatásban fő tárgy a német, hivatali és tanári állásba németül nem tudó embert nem vettek fel.

Jozefinisták: II. József hívei a felvilágosult abszolutizmus rendeletei miatt támogatták, de a nyelvrendelete miatt keztek eltávolódni tőle.

Nevezetes tollvonás: II. József halálos ágyán 3 rendelet kivételével az összeset visszavonta, a türelmi, jobbágy és papságra vonatkozókon kívűl.

Sans Culotte: francia kispolgári és munkástömeg amely radikális változásokat akart, támogatták az arisztokraták és vagyonosok elleni fellépést.

Direktórium: Végrehajtói hatalom Franciaországban.

Jakobinusok: Francia klub kispolgárok és városi szegényeket képviselte, liberális eszméket vall, itt készítették elő a forradalmat.

Nacionalizmus: nemzet szóbol ered, a társadalom alapvető egységének a nemzetet tartja, elnyomva a vallási és társadalmi kötődéseket célja az egy nemzethez tartozók egy államban való egyesítését.

La Fayette: Az ellenzéki csoportosulás szerveződésének vezetője, követelték az általános rendi gyűlés összehívását

Robespierre: A jakobinus diktatúra vezetője, megbuktatták a girondista erőket, majd ellenük fordúlt, egykori társai szövetkeztek és kivégeztették.

Danton: Forradalmi bíróságok főbb megszervezője, jakobinus volt, kitalált vádakkal halálra ítélték.

Francia forradalom:  XV. Lajos összehívta a nemeseket, hogy pénzt kérjen tőlük, a válság megoldására. Ám a rendi gyűlésen a polgárság szembefordult a királlyal. Rendenkénti szavazás volt. A két kiváltságos rend leszavazta a harmadikat, a harmadik rend pedig követelte, hogy alakuljanak át alkotmányozó nemzetgyűléssé a rendi gyűlés helyett, és minden képviselő külön szavazzon. A király elutasította, a hírre pedig a párizsi tömeg fegyvert szerzett és 1789 július 14-én megostromolta a Basteille-t. Megalakult a nemzetőrség vezetője La Fayette volt. A forradalom ezután vidékre is átterjedt. A parasztok megrohanták a kastélyokat,gyilkoltak, gyújtogattak, és a kiváltságok eltörlését követelték. 1789-ben megalakúlt  Emberi Polgári Jogok nyilatkozata. Kimondta, hogy minden ember szabad, egyenjogú, egyformán rendelkezik a tulajdonhoz való joggal, és megilleti a szólás- sajtó- vallás- gyülekezés szabadsága. Poroszország és Ausztria háborúval fenyegette Franciaországot, hogy vonja vissza az új alkotmányt. A király megvétózta. Danton vezetésével kitört egy király ellenes felkelés. A lázadók elfogták XVI. Lajost és börtönbe zárták, azzal a váddal hogy elárulta saját népét. A felkelés végül egy új parlamentet hozott létre, melynek új neve Konvent lett és kikiálltották a köztársaságot.